Már nincs nyár, de még nincs ősz. A reggelek és az éjszakák hűvösek, jól esik ágyban maradni, meleg plédbe burkolózva, de a nappalok még melegek. A nap is perzsel időnként, de főleg csak arany takaróval borít be mindent. A turisták már hazamentek. Csak mi vagyunk. Kihasználjuk az utolsó meleg napokat, mielőtt minket is utolér az ősz. A zsivaj csendesedik. Bár még minden eleven, mégis érezni, hogy kérlelhetetlenül elmúlik ezeknek a napoknak a bársonyossága, hogy aztán átadják helyüket az ősz bronzosságának. Szőlőt szemezek és elmélázom. Nézem a vizet, olyan csábító. Vajon tényleg olyan kellemes, mint amilyennek tűnik? Elhatározom, hogy kiderítem. Elindulok a víz felé, langyos szellő cirógatja az arcomat. Megtorpanok, a lépcső hideg, de végül erőt veszek magamon, és tovább megyek, egyenesen a vízbe. Fémes. Hűvös de mégis langyos. Csak szeptemberben tud ilyen lenni. Borzongató de mégis tökéletes. Csodálatos. Elúszik mellettem egy sárga falevél. Vajon mi szél fújta erre? Honnan jött és mit látott, amíg ideért? Úgy döntött, hogy elhagyja az ágat ami eddig az otthona volt és elindul, hogy felfedezze mi vár még rá. Talán egy sünnek lesz a téli otthona? Vagy valaki felveszi, és könyvjelzőnek használja majd? Esetleg egy óvoda falát díszíti sok más levéllel együtt füzért alkotva? Végül egy kósza fuvallat kapta fel és hívta el egy utolsó táncra, mielőtt a vízbe pottyantotta. Bárcsak elmesélné a történetét. Lassan tovább úszom, nézem a napsugarak arany vibrálását a vízen, hallgatom a sirályokat, ahogy a fejem felett könnyedén repdesve egymással beszélnek. Kicsit távolabb, csendes meghittségben két kormorán pihen összebújva az egyik sziklán. Tökéletes rend vesz minket körül. Éteri nyugalom. Úszom, amíg már szinte vacogok, hogy aztán a víztől elbúcsúzva belebújjak a puha törölközőmbe, ami úgy várt rám a parton, mint egy forró ölelés. Hosszú percek után elbúcsúzom a napsugaraktól, abban a reményben, hogy még holnap is vár rám egy ilyen ajándék nap. Vörös az ég alja, pont, mint az a rózsa, ami mellett elsétálok, Mélyen beleszagolok, Málnaillatú. Kedvem lenne beleharapni. Milyen varázslat hozta létre a málna illatú rózsákat? Nem tudom, de csodálatos. Lassan lebukik a nap a horizonton, én pedig hazabandukolok.
A döntésekről…
Sokan kérdezitek, hogy adott dologgal kapcsolatban hogyan tudtok jól dönteni. Őszinte leszek nem tudom. Alapvetően azt gondolom, hogy nincs jó…

